Látnivalók

A község két legrégibb, faluképet meghatározó műemléke, a 31-es út mentén egymással szembenéző templom.

A katolikus templom késő barokk, egy homlokzati tornyos épület. A Szent Márton tiszteletére emelt templom belsejét kétboltszakaszos, csehsüveg-boltozatos hajó, egyboltozatos, keskenyebb szentély alkotja. Copf stílusú berendezésében igen míves darab a szószék, az oltártábla és a tabernákulum.

A főoltárkép igen jó színvonalú, a sötét tónusú, festői kép témája: Szent Márton halottat támaszt fel. A kőből készült keresztelőkút, az elpusztult középkori templom tartozéka.

A református templomot 1785-ben vették használatba a hívők. 1822-23-ban látták el toronnyal. A késő barokk, egy homlokzati tornyos épületnek, a bejárati oldali karzatát kettős pillérpár tartja.

Felszereléséből a híres, reformkori pesti ötvösmesterek műveit érdemes megtekinteni. A toronyból- 1996-óta naponta harangjáték csendül fel. Az útkeresztezésre néz az 1840-ben épült református lelkészlak ( parókia ). Híres a református temető, ahol síremlékként, emberalakú fejfákat állítottak.A földesúri birtoklás építészeti emléke a 31-es út mentén lévő Prónay,- Dessewffy,- majd Polgár- kúria. A földszintes, klasszicistai udvarház ma a KLIMA Rt. irodáinak ad otthont.

A községhez tartozó Boldogkátán áll a 19.században épült Katona-kúria. A késő klasszicista, földszintes épületet korábban a Monori Állami Gazdaság irodaként használta.

A községben található még néhány szép oromzatú, alföldi típusú népi lakóház.

Szép kirándulóhely, a vasúton túl, az erdős dombos részen fekvő Homokerdő, és Tápió patak, amely horgászási, lovaglási, vadászati lehetőséget nyújt.

A község három tájvédelmi területtel rendelkezik (Gyulai erdő, Székesrekeszi legelő, a vasútállomáson túli Gicei-hegy és környéke). Az utóbbi részen növény és állatritkaságok találhatók. Fokozottan védett terület.

A község központjában, a 31-es út mentén álló épületben működik a könyvtár. Emeleti részén helytörténeti kiállítás mutatja be fényképek, tárgyi és néprajzi anyag segítségével a település históriáját.

1999. október 23-án avatták fel Sebestyén Benedek nagykátai református lelkész által készített Battha Sámuel szobrot.
A Községtörténeti Baráti Kör és az Önkormányzat 2002. március 15-én, Kossuth Lajos itt tartózkodására emlékezve, a lebontott Battha-kúria helyén, Kossuth emlékművet állított. /Tűzoltó utca vége/

A Könyvtár és a Teleház homlokzati részére, 2004. április 30 -án, II. Rákóczi Ferenc emléktábla készült, a fejedelem 1704-ben és 1710-ben történt látogatásának méltó megörökítéseként. A domborművet Sebestyén Benedek alkotta,a készítők az Önkormányzat, valamint a hagyományőrző Községtörténeti Baráti Kör. 

Összeállította: Kissné Pásztor Éva