III. Sikereink kulturális, hagyományápoló tevékenységek terén, melyek közösségépítő hatása kiemelkedő!

"A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg.
Nem őrizni kell, mert nem rab.
Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!"
/Sebő Ferenc/

Sikereink kulturális, hagyományápoló tevékenységek terén, melyek közösségépítő hatása kiemelkedő!

1. FALUNAP

Szentmártonkátán 1997-ben, az akkori iskolaigazgató (Kele Sándorné) kezdeményezésére, indult útjára az első falunap. A falu közösségének napja, az együttlét, a találkozások lehetőségének ünnepe. Jelentősége, hogy határozottabban jelenik meg a közösségi gondolkodás, az önkéntesség, a helyi lakossági összefogás.

Elsősorban az emberi kapcsolatokról szól. Itt találkozhatnak rég nem látott ismerősök, barátok, gyerekek, felnőttek, kisebb nagyobb baráti társaságok, civil szervezetek. Falunapkor az iskola udvara megtelik sok-sok sátorral, benne összetartozó, vidáman szórakozó embercsoportokkal.

A rendezvény hagyományápolásban gazdag, közösségépítő, kulturális és szabadidős tevékenység, mely a falu egész lakosságát megmozgatja. Bemutatkoznak a különféle közösségek, vállalkozások, megismerhetik a helyi gasztronómiát, a települési- és térségi értékeket, kézműves termékeket. A falunap kiemelkedő eseménye a lovas kocsis felvonulás, ahol nemcsak a község valamennyi lovas gazdája vesz részt, hanem a szomszédos települések fogatosai is, ezáltal a helyi és a környező települések lovas kocsisai is közösséggé kovácsolódnak.

A kulturális programok között évről évre színvonalas produkciókkal lépnek színpadra a helyi óvodások, valamint az iskolák diákjai. Ki kell emelnünk a falunap hagyományos programjai közül a főzőversenyt, mely jelentős közösségépítő tevékenységén túl a település gasztronómiai találkozója is. Nélkülözhetetlenek a könyvtár kiállításai, kézműves foglalkozásai, mely minden korosztály számára érdeklődést mutat. A falunap eseményeit színesítik a különféle előadók, vásári árusok, vidámparki eszközök, melyekre nagy érdeklődést mutat a jelen lévő közönség.

A falunapi rendezvény méltó a hagyományőrzésre.

2. KÖZSÉGI SPORTNAP

A település egyik közkedvelt hagyományos rendezvénye a sportnap. Nagy tömegeket mozgat meg, hiszen a programok a település különböző korosztályának szólnak, és különféle sportágakat, és sportolási területeket foglalnak magukban. Elmaradhatatlan a korosztályok közötti focimeccs, mely erősíti a csapatszellemet. Közkedveltek a különféle ügyességi versenyek, az erős ember verseny erőpróbái, melyek kitartást, akaraterőt igényelnek és növelnek. Nagy siker koronázza az immár ötödik éve bevezetésre került Tamáskáta Trial futóversenyt, mely 5 km-es, 10 km-es távon, valamint IV. Hobby kerékpáros terepversenyt, mely alsó, felső tagozatos korosztály, valamint felnőtt és profi vegyes korosztály részére kerül meghirdetésre.

Ezeken a versenyeken egyaránt részt vesznek az Aprajafalva Óvoda óvodásai, a Székely József Református Általános Iskola-, az Arany János Általános Iskola- valamint az EGYMI tanulói. Az egészségügyi dolgozók szervezésével mindig van orvosi ügyelet, valamint vérnyomás- és vércukorszint mérés is.

Az egész napos rendezvény résztvevőit zöldhagymás zsíros kenyérrel, ásványvízzel, almával vendégeli meg az önkormányzat. A zsíros kenyerek elkészítésében a civil szervezetek segítenek. A Polgárőrök évre évre biztosítják az egész napos rendezvény zavartalanságát.

A községi sportnap szemlélete, hogy a rendezvényen, az egyes versenyszámokban nemcsak azok nyernek, akik a dobogóra felállhatnak, hanem nyertes minden résztvevő versenyző azzal, hogy sportolásával hozzájárult egészsége megóvásárhoz.

3. SZENT MÁRTON NAPI PROGRAMOK
Preambulum

Szent Márton községünk névadója. Savariában született 316-ban. Az egyik legnépszerűbb magyarországi szent. Alakja, személyisége számunkra többszörösen is fontos: nemcsak azért, mert a mai Magyarország területén, a hajdani Savariában, a mai Szombathelyen született, s így első egyetemes európai formátumú egyénisége történelmünknek, hanem azért is, mert kultuszát államalapító királyunk, Szent István vezette be hazánkban. Ő volt az első, akit jócselekedetei miatt tisztelünk. Már életében legendák keringtek jóságáról, csodás tetteiről, gyógyításairól. Tisztelete egyre fokozódott, népszerűvé vált az emberek körében. A róla szóló történetek tele vannak népi bölcsességgel, humorral, amelyek vallási hovatartozástól függetlenül mosolyt csalnak arcunkra. Valószínűleg ezért van jelen ma is a népszokásainkban, ezért is őrizzük az emlékét. 2016-ban ünnepeltük Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. A Kormány ezt az évet Szent Márton-emlékévvé nyilvánította. Településünk is kiemelten kezelte ezt az évet, ezért az önkormányzat több hagyományt is teremtett, melyet azóta is ápolunk.

A Szent Márton-napi sikereink a már kialakult hagyományok, azok őrzése, ápolása, valamint új hagyományok teremtése!

MÁRTON-napi ünnepségek, programok

Ünnepségsorozaton emlékezünk meg településünk névadójáról, Szent Mártonról.

Az egyes ünnepségek különféle helyszíneken valósulnak meg.

A könyvtár minden évben meghirdeti hagyományos programjait. Rajzversenyt szervez, ahol Márton-napi témában mutathatják meg a résztvevők tehetségüket, kreativitásukat, Márton-napi vetélkedőt, melyen számtalan ismeretanyaggal gazdagodhatnak az érdeklődők, valamint filmvetítést óvodásoknak.

Az intézményi- és életkori sajátosságokat is figyelembe véve szervezi az Aprajafalva Óvoda, az Arany János Általános Iskola, Székely József Református Általános Iskola és az EGYMI a Márton-napi ünnepségét. Mindkét óvodában énekkel, verssel, libakeresési versennyel, tábortűzzel ápolják a hagyományt. Az újtelepi ovisok Márton-napi lámpás sétát is tesznek.

A helyi iskolák „Márton napi hagyományok” című műsorsorozata, melynek záró rendezvénye az iskolások lámpás felvonulása, méltó megemlékezés településünk névadójáról, no és persze a Márton-napi népszokásokról, hagyományok átörökítéséről. Az Arany János Általános Iskola szervezésében, az önkormányzat támogatásával vált hagyománnyá, 2016-tól kezdődően, a süteménykésztő-verseny, melyet mindig nagy érdeklődés kísér, és sok szép, értékes „édes” alkotás születik. A süteménykészítő-verseny I. helyezettjének tortája – készítője felajánlásaként – a Szent Márton Emlékfutás résztvevői között kerül kisorsolásra.

A Szent Márton-napi programok egyik emblematikus eseménye a községi Márton-napi- vagy egyszerűbben lámpás futás, melyet az önkormányzat a jubileumi évben, 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulójának tiszteletére, SZENT MÁRTON EMLÉKFUTÁSNAK nevezett el. Azóta ezen a néven ápoljuk tovább ezt a hagyományt. A mintegy több száz gyermek és felnőtt résztvevő regisztrációs számmal indul a futásnak. A futás végén a rajtszámok sorsoláson vesznek részt, ahol értékes lakossági felajánlások, és az önkormányzat által vásárolt sportszerek találnak gazdára. A rendezvényen az önkormányzat lilahagymás libazsíros kenyérrel, gyümölcsteával, forralt borral vendégeli meg a résztvevőket, melyet a civil szervezetek tagsága segítségével készít el.

A képviselő-testület fontosnak tartja új hagyományok bevezetését is, ezért 2020-ban indult útjára a libakereső verseny.

4. A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT

Preambulum

Közismert, hogy hazánk 1848-49-es szabadságharca magyar részről legsikeresebb eseményének az a rendkívül eredményes katonai offenzíva tekinthető, amikor a honvédseregek 1849 tavaszán sorozatban nyerték ütközeteiket és csatáikat ellenségükkel, az osztrák császári seregekkel szemben. Erre a sikeres magyar hadtörténeti időszakra emlékeznek a katonai hagyományőrzők immár több mint 30 éve, a katonai hagyományőrzés szinte összes eszközét felhasználva.

A történelmi időutazás során a hagyományőrzők végig járják az 1849-es tavaszi hadjárat helyszíneit. A rendezvénysorozat útvonalába 2002-től bekapcsolódott Szentmártonkáta is, ezért már hagyománnyá vált, hogy minden évben együtt ünneplünk a hagyományőrzőkkel

A tápióbicskei ütközetet követő napon, április 5-én délelőtt Kossuth Lajos Nagykátára érkezett, majd Szentmártonkátára, ahol Battha Sámuel otthonában szállt meg. Kossuth látogatásának mindenkori évfordulóját a tavaszi emlékhadjárat keretében ünnepli településünk. A rendezvény a Kossuth-emlékműnél kezdődik, ahol emlékbeszédet mondott 2002-től 2016-ban bekövetkezett haláláig Basa László, 2017-től Kissné Pásztor Éva emlékezik meg Kossuth Lajosról és az emlékhely jelentőségéről. Ezt követően a Községtörténeti Baráti Kör tagjai Kossuth-nótákat énekelnek, majd koszorúzás következik. Az ünnepség az önkormányzat épülete előtt folytatódik egy helyi jelentőségű történelmi személyiség, vattai Battha Sámuel, Kossuth kormánybiztosa szobrának megkoszorúzásával.

Ezután, az önkormányzat parkolójában folytatódik a dicsőséges Tavaszi Hadjárat eseményeire való emlékezés, ahol felsorakozik a hagyományőrzők lovas huszárcsapata. Megjelennek kiemelkedő történelmi szakemberek, előadók. A rendezvén rendszeres vendégei voltak: Dr. Gedai István régész, muzeológus, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, községünk díszpolgára, Katona Tamás történész, Kerékgyártó László, a Görgei Kör elnöke, Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke, Ritkó Egon, a Tavaszi Hadjárat Főparancsnoka, Fülöp Tibor a Tavaszi Hadjárat rendezvényigazgatója, Vesztergám Miklós tárogatós, Basa László tanár, helytörténész és a nagykátai diákkorú hagyományőrző csapata. (Sajnálattal tudatjuk, hogy a fenti személyek közül örökre eltávozott: Gavlik István, Kerékgyártó László, Katona Tamás és Basa László. Emléküket őrizzük!)

A Tavaszi Hadjárat ünnepséggel célunk hozzájárulni a magyar katonai hagyományok ápolásához, ezzel erősíteni a résztvevőkben, a település lakosaiban, a gyermekekben a magyarságtudatot, a hazaszeretet érzését, a nemzeti értékek megbecsülését.

5. TRIANON, ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

2020. június 4-e, a trianoni békediktátum századik évfordulója volt! Ez az évforduló ösztönzött bennünket arra, hogy településünkön egy hosszú távon maradandó emlékművet hozzunk létre, mely Trianon mellett a nemzeti összetartozást is jelenti. Az emlékmű összköltsége bruttó 2 400 000 Ft-ba került, mely finanszírozására széleskörű ADOMÁNYGYŰJTÉST hirdettünk meg és szerveztünk a településen. Az emlékmű megrendelését és a gyűjtés szervezését dr. Boér Imre Hunor polgármester és Kele Sándorné alpolgármester vállalta magára. Az elhatározást siker koronázta, mert a község megmutatta, hogy egy jó és nemes cél érdekében képes az összefogásra! Az adományokból összegyűlt a szükséges pénz. Az adományozók között egyaránt megtaláljuk a képviselő-testület tagjait, a civil szervezetek vezetőit, tagságát, a vállalkozókat és a lakosságot. Az adománygyűjtés szabályszerű bizonylatolásában a helyi Ipartestület volt segítségünkre.

Az elkészült emlékmű anyaga 5 cm vastag 140x200 cm befoglaló méretű, fényezett antracit gránitlap. Erre került felvésésre az országhatár, az elcsatolt területek, azok neve, nagysága, valamint hátoldalára az emlékművet állítók és támogatók megjelölése.

Az emlékmű létrejöttének célja, hogy szimbolizáljon, üzenjen és közvetítsen! Egyaránt lehet a trianoni békediktátum, mint történelmi esemény allegorikus ábrázolása, a magyarság nemzettudatának erősítése, a nemzeti összetartozás szimbóluma. Üzenete pedig az, hogy nekünk magyaroknak a külhoni magyarsággal össze kell fognunk, hisz a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás érzete mindenkit egybeköt. Az összetartozás emlékmű, létrejöttének körülményei miatt, szép példája a települési összefogásnak, mely legyen példaértékű az utókornak! Az emlékmű a Hősök ligetében, az első világháborús emlékmű szomszédságában, méltó helyet kapott a hagyományápolásra. Ezzel a Hősök ligete kettős emlékhely lett.

6. TISZTELETADÁS A HŐSÖKNEK

Szentmártonkátától is hatalmas áldozatokat követelt az I. világháború,

mivel a haza védelmére – a fennmaradt adatok alapján – 497 katona vonult be. Ebből csak 358-an tértek haza, sajnos 112-en hősi halált haltak.

Az elesett hősök emlékére Szentmártonkáta több emlékhelyet is létrehozott. Az egyik ilyen emlékhely, a Hősök ligetében található I. világháborús emlékmű. A harmincas években épült, de sajnos azóta, forráshiány miatt, semmilyen állagmegőrző karbantartásra, felújítására nem került sor. 2011-ben a környezete megújult, térkő burkolatot kapott, valamint két pad és kandeláber is elhelyezésre került. A Hősök ligete I. világháborús emlékmű teljes felújítása csak 2020-ban történt meg 2 409.190.- Ft értékben. A megvalósult felújítást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány XX. Század Intézete támogatta (KKETTKK-CP-02) pályázatával.

A másik emlékhely a római katolikus temetőben lévő I. világháborús emlékmű, melyet 1939-ben állítottak a katolikus hívek az elesett honvédek tiszteletére. Az elmúlt nyolc évtized alatt azonban nagyon megrongálódott az időjárás viszontagságai következtében. 2018-ban került felújításra, 1 400 000.- Ft értékben, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kiírt pályázat felhasználásával. Az emlékhelyeken túl, ugyanezen pályázat keretében, a református- és római katolikus temetőben lévő két-két hadisír felújítása is megtörtént.

Az emlékhelyek, valamint a hadisírok felújításával az önkormányzat tiszteletét fejezte ki az I. világháborúban elesett hősöknek.