Általános óvintézkedések, tudnivalók
- Új Koronavírus fertőzéssel kapcsolatban -
Fertőződés elkerülése – alapvető szabályok Mindenki számára
- COVID-19 vírus fertőzéssel kapcsolatban
Az új koronavírus járvány terjedésének megelőzése érdekében kiemelten fontos, hogy
MINDENKI TARTSA BE
az alábbi óvintézkedéseket, segítsen betartani a környezetében: emberi érintkezések, találkozások lehető legnagyobb mértékű csökkentése személyes higiéne betartása felületek rendszeres tisztítása, fertőtlenítése szervezet védekezőképességének megtartása tünetek jelentkezésekor korai orvoshoz fordulás hiteles információkból folyamatos tájékozódás
EMBERI ÉRINTKEZÉSEK KERÜLÉSE
Lehető legkevesebb emberrel kerüljön fizikai kapcsolatba! Ha teheti, maradjon otthon!
- nagyszülőket ne látogassa
- utcára ne menjen
- vendéglátó helyeket kerülje
- fodrászhoz, kozmetikushoz ne menjen
- tömegközlekedést ne használja
- Tartsa be az 2 méteres távolságot más személyektől!
- Kerülje a szokásos üdvözlési formákat (puszit, kézfogást, ölelést)
SZEMÉLYI HIGIÉNE
Mosson kezet rendszeresen és alaposan, legalább 20 másodpercig szappannal és folyóvízzel, vagy tisztítsa meg alkoholos kézfertőtlenítővel!
- hazaérkezés után
- ételkészítés előtt és közben
- étkezés előtt
- WC használatot követően
- tüsszentés, köhögés, orrfújás után
- beteggel érintkezés előtt és után
- állatokkal vagy állatok ürülékével való érintkezés után
Mosson kezet a „kézhigiéne öt momentuma” alapelvnek megfelelően,
- benedvesítés
- beszappanozás
- dörzsölés
- öblítés
- szárítás
Szemhez, szájhoz, archoz ne nyúljon, illetve csak kézmosást követően! Köhögéskor, tüsszentéskor használjon papírzsebkendőt, amit használat után azonnal dobjon el! Amennyiben erre nincs lehetősége, ne kezébe köhögjön illetve tüsszentsen, hanem behajlított kar könyökhajlatába!
Csak akkor használjon maszkot, ha légzőszervi tünetei vannak (köhögés, tüsszentés), ezzel védje a környezetében lévőket!
KÖRNYEZET TISZTÍTÁSA
Otthonában tisztítsa a gyakran megérintett felületeket rutinszerűen (például: asztalok, ajtógombok, világítókapcsolók, fogantyúk, íróasztalok, WC-k, csapok, mosogatók és mobiltelefonok)!
Szellőztessen gyakran!
SZERVEZET VÉDEKEZŐKÉPESSÉGÉNEK MEGTARTÁSA
- Mozogjon rendszeresen!
- Étkezzen kiegyensúlyozottan, fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt!
- Pótolja vitaminraktárait!
- Kerülje a dohányzást és alkoholfogyasztást!
KORAI ORVOSHOZ FORDULÁS
- Ha Önnél láz, (száraz) köhögés, nehézlégzés jelentkezik,
- azonnal hívja fel háziorvosát o maradjon otthon, és kövesse orvosa utasításait
HITELES INFORMÁCIÓK
Tájékozódjon hiteles forrásokból!
- Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja (www.nnk.gov.hu)
- Központi kormányzati koronavírus portál (www.koronavirus.gov.hu)
- WHO honlapja (www.who.int)
Ismerje és kövesse a szakmai, hatósági ajánlásokat, utasításokat!
Ossza meg a hiteles információt ismerőseivel is!
Lehetőségek kontaktszám csökkentésére
– Közösségi rendezvények -
A nagy tömegeket vonzó rendezvények elősegíthetik a COVID-19 vírus cseppfertőzés útján történő gyorsabb terjedését. Ezért 2020.03.11-én Magyarország Kormánya által kontaktszám csökkentésre elrendelte a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartásának tilalmát. Ezen intézkedés mellett a kisebb létszámmal bíró tömegesemények visszavonása, elhalasztása is indokolt lehet a lakosság elsődleges egészségbiztonságának figyelembevétele érdekében. Ilyenek például: konferenciák, kongresszusok, istentiszteletek, csoportos kirándulások. Amennyiben a rendezvény visszavonása, elhalasztása nem lehetséges, az alábbi pontokban átszervezési javaslatok fokozottan figyelembe veendők!
RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
A COVID-19 vírus terjedésének csökkentését szolgáló intézkedések:
- A létszám korlátozása vagy csökkentése, amennyire csak lehetséges.
- Akut légzési tünetekkel küzdő személyek kitiltása a rendezvényről.
- Magas COVID-19 esetszámú régióból érkezett személyek kitiltása a rendezvényről.
- Magas kockázatú csoportba tartozó személyek (idősek, súlyos alapbetegségben szenvedők, csökkenti immunitású illetve immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezelésben részesülők) kitiltása a rendezvényről.
- Egészségügyi dolgozók kitiltása a rendezvényről.
- Kritikus infrastruktúrában dolgozók kitiltása a rendezvényről.
HELYSZÍNRE ÉS RENDEZVÉNYRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
A COVID-19 vírus terjedésének csökkentését szolgáló intézkedések:
- Amennyiben lehetséges, a rendezvény megtartása online történjen pl.: videókonferencia
- Amennyiben a rendezvény megtartása online nem lehetséges, javasolt a következő intézkedések betartása:
- A rendezvény helyszínének gyakori szellőztetése.
- Az általános óvintézkedések betartása (kézfertőtlenítők kihelyezése, kézhigiéné valamint köhögési etikett betartása, kézmosási és -fertőtlenítési lehetőségek megteremtése, felületfertőtlenítés, papírzsebkendő kihelyezése, általános üdvözlési formák, szoros személyközi interakciók elkerülése).
- Előzetes regisztráció a rendezvény előtt, amely felméri a résztvevői oldalról a fertőzés kockázatát és dokumentálja a résztvevők listáját.
- A rendezvény időtartamának minimalizálása.
- A rendezvényen bemeneti szűrés biztosítása a kockázatnak való kitettségre és a tünetekre specializálódva.
SZERVEZŐKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK
A COVID-19 vírus terjedésének csökkentését szolgáló intézkedések:
- A szervezők vegyék fel a kapcsolatot az illetékes járványügyi hatósággal.
- A szervezők tájékozódjanak a COVID-19 jeleit és tüneteit mutató személy megjelenését illetően.
- A szervezők dolgozzanak ki vésztervet arra az esetre, ha a rendezvényen bármilyen komplikáció adódik a COVID-19 vírusfertőzés miatt (pl.: tüneteket mutató személy).
- Valamennyi résztvevőkre vonatkozó fent feltüntetett pont a szervezőkre is érvényes.
TÁJÉKOZTATÓ MUNKÁLTATÓI LEHETŐSÉGEKHEZ
Sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), sem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben nincs külön speciális szabályozás járványveszély esetére azaz, ha közegészségügyi okból prevenciós jelleggel indokolt a munkavállaló munkahelyi távolléte. Általános jelleggel azonban megállapítható, hogy a járványveszély különböző szintű kategóriáiban az ún. állásidő szolgálhat általános jogalapul a foglalkoztatás „szüneteléséhez”. Az állásidőn kívüli egyéb intézkedési lehetőségek korlátozottak.
MUNKÁLTATÓ
Az Mt. alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni (Mt. 42. § (2) bekezdés és 50. § (1) bekezdés a) pont), továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani (Mt. 51. § (1) bekezdés).
A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát (Mt. 51. § (4) bekezdés).
MUNKAVÁLLALÓ
Abban az esetben, ha a munkavállaló az orvosi vizsgálat alapján nem keresőképtelen, köteles a munkaszerződés szerint a munkavégzési kötelezettségét teljesíteni és munkavégzés céljából rendelkezésre állni. Ha tehát a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, és orvosi igazolás nem támasztja alá, hogy keresőképtelenségét fertőző betegség vagy annak gyanúja okozza (Ebtv. 44. §), a foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása szerződésszegésnek minősül, s ezért jogellenes.
ÁLLÁSIDŐ
Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben nem teljesíti, az állásidő szabályai alkalmazandóak. Az Mt. 146. § (1) bekezdése (a Kit. 135. §-a megegyezik az Mt. 146. § rendelkezéseivel.) szerint a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.
Ha a munkavállaló a teljesítésre kész és képes, keresőképes és nincs fertőző betegség gyanúja, de a munkáltató prevenció céljából a vállalkozás zavartalan működőképességének biztosítása és a tulajdon védelme érdekében a döntése alapján nem foglalkoztatja a munkavállalót a beosztás szerinti munkaidőben, illetve a munkavállalót „eltiltja” a munkavégzéstől, a távollét tartama állásidőnek minősül, ha a munkavállaló személyével összefüggésbe hozott járványveszély a munkáltató eszközeivel elhárítható és arra objektíve lehetősége van megelőző védelmi intézkedések bevezetésével.
Az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján, ha a munkáltató hozzájárulása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.
OTTHONI MUNKAVÉGZÉS
Amennyiben a munkáltató tevékenysége és a munkavállaló által betöltött munkakör jellege megengedi a munkáltató ideiglenesen átadhatja a munkavégzési hely megválasztásának jogát a munkavállaló számára (otthoni munkavégzés), ha arra az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközök rendelkezésre állnak.
TÁPPÉNZ – INFORMÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ
KERESŐKÉPTELENSÉG
Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető. Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
MEKKORA A TÁPPÉNZ MÉRTÉKE?
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:
- 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
- 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
- 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.
Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
COVID-19 MINT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS
Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz - 100%-os mértékű - megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók, mentősök, stb. - esetében képzelhető el. A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv – az Ebtv. 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos - a foglalkozási megbetegedés elismerése után - „2”-es kóddal igazolja.
TERÜLETI KARANTÉN
Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy: Az Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.
Tájékoztató gyógyszerkiváltási lehetőségekről
PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTÁCIÓVAL – orvosi vénnyel vagy eRecepthez kapcsolódó „felírási igazolással”
Amennyiben az orvos
- papír alapú vényt ír vagy
- elektronikus vényt (eRecept) ír (a beteg adatai bekerülnek a „felhőbe” – hivatalos nevén az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe) és
- a beteg kérésére, illetve 14 éves kor alatti beteg esetén kötelezően kinyomtatja a felírási igazolást és átadja azt a betegnek, szülőnek a beteg vagy a beteg által megbízott személy a papír alapú orvosi vénnyel vagy az eReceptről készült papír alapú felírási igazolással bármelyik gyógyszertárban kiválthatja a felírt gyógyszereket.
A gyógyszerész kiadja a beteg számára felírt gyógyszereket. A gyógyszer átvevője a gyógyszertárban a kiadási bizonylaton aláírásával hitelesíti, hogy a nyugtán szereplő gyógyszerek kiadása és átvétele megtörtént. A gyógyszertár a kiadási bizonylatot megőrzi.
PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTÁCIÓ NÉLKÜL Amennyiben az orvos
• elektronikus vényt (eRecept) ír (a beteg adatai bekerülnek a „felhőbe” – hivatalos nevén az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe) és
• nem készül róla nyomtatott felírási igazolás A beteg a gyógyszertárban TAJ kártyájának és személyes azonosításra alkalmas okmányának bemutatásával kiválthatja a saját névre felírt elektronikus vényen szereplő gyógyszereit. A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a gyógyszer kiadója a „felhőben lévő” gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti azon személy részére, aki a beteg TAJ-át közli, és a saját természetes személyazonosító adatait hitelt érdemlően bizonyítja.
A gyógyszer kiadója a gyógyszert kiváltó személy személyazonosító adatait elektronikusan rögzíti. A gyógyszer átvevője a gyógyszertárban a kiadási bizonylaton aláírásával hitelesíti, hogy a nyugtán szereplő gyógyszerek kiadása és átvétele megtörtént. A gyógyszertár a kiadási bizonylatot megőrzi.
TAJ szám nélküli személyek járványügyi ellátása
FINANSZÍROZÁS
A külföldről hazaérkező magyar állampolgárok a jelenleg hatályos szabályok szerint léphetnek be a magyar egészségbiztosítás rendszerébe, azaz biztosítási jogviszonyt kell létesíteniük vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsági feltételnek kell fennállnia, és a szünetelő TAJ-ukat újra kell érvényesíteniük. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU Kártyával vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást Magyarországon. Továbbá azok, akik nem rendelkeznek TAJ kártyával, azok megállapodás keretében 24 + 1 havi járulék megfizetésével is rendezheti az egészségbiztosítási jogviszonyát.
Azonban a járványügyi helyzetben az egészségügyi ellátásokra és azok finanszírozására speciális szabályok alkalmazandók, mivel az állam jól behatárolt közegészségügyi érdeke a járvány megfékezése és megelőzése.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az alapcsomag részeként - kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül többek között a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul. Sürgős szükség esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.
Ugyanezen jogszabály 142. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy - ha törvény kivételt nem tesz - az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani többek között a fenti ellátások, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátás költségének fedezetét.
A másik oldalról vizsgálva az is megállapítható, a Magyarország területén tartózkodó személyeknek a járványügyi ellátások igénybevétele kötelező, a járványügyi intézkedéseket tűrni kötelesek.
A jelenlegi koronavírussal összefüggő járványügyi helyzetben alkalmazandó járványügyi intézkedések kötelező érvényűek minden Magyarországon tartózkodó személyre és alapvetően állami közérdeket szolgálnak, ezért az állam egészségügyi felelősségvállalása keretében a központi költségvetésből kell megteremteni a pénzügyi fedezetet azon személyek járványügyi ellátására, akik egészségbiztosítással nem rendelkeznek.
Elkülönítés, járványügyi megfigyelés és önmegfigyelés
Az elkülönítés és járványügyi megfigyelés védi az egészségeseket attól, hogy fertőző betegségben szenvedő vagy potenciálisan szenvedő személyektől a fertőző betegséget elkapják.
- Elkülönítés: a fertőző betegségben szenvedő betegeket különíti el az egészséges emberektől
- Járványügyi megfigyelés: azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e
- Önmegfigyelés: azon tünetmentes személyeknél, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek - beleértve az új koronavírus közösségi terjedésével érintett területekről visszaérkezőket - a COVID-19 fertőzésre jellemző tünetek (ideértve a bármilyen mértékű lázat, köhögést és légszomjat) kialakulásának önmaguk való ellenőrzése az utolsó kapcsolatot követő 14 napig
MIK A FŐ JELLEMZŐK?
Elkülönítés jellemzői
- Fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítés esetén a fertőző beteg intézeten belüli szabad mozgása, valamint kapcsolattartási joga korlátozható.
- Ha a fertőző beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv (területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya) kötelezi erre.
Járványügyi megfigyelés jellemzői
- A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés ideje alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható.
- A területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya határozatban dönt a járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezésről
- A járványügyi megfigyelés vagy járványügyi karantén alá vont személy köteles
- az előírt orvosi vizsgálaton megjelenni, amennyiben a betegsége miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni, a tartózkodási helyén a vizsgálatnak alávetni magát,
- a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve azok vételét lehetővé tenni,
- az orvosi utasításokat megtartani.
Járványügyi zárlat jellemzői
• A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani.
• A zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el.
ELKÜLÖNÍTÉS COVID-19 vírus miatt Ki kerül elkülönítésre?
- fertőzésre gyanús eset: Olyan akut légúti fertőzésben szenvedő beteg, akinél az alábbi tünetek közül legalább egy fennáll: láz (≥38°C), köhögés, légszomj; hirtelen megbetegedési kezdettel, függetlenül a megbetegedés súlyosságától ÉS aki a tünetek kezdetét megelőző 14 napban szoros kapcsolatban volt megerősítetten vagy valószínűsítetten új koronavírussal fertőzött személlyel VAGY olyan, az új koronavírus fertőzéssel érintett területen járt, ahol közösségi terjedés feltételezhető
- megerősített eset: Minden olyan személy, akinél laboratóriumi módszerrel igazolták az új koronavírus által okozott fertőzést (klinikai tünetekkel vagy klinikai tünetek nélkül)
Ki rendeli el az elkülönítést?
- Az elkülönítést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya rendeli el.
Köteles a beteg magát alávetnie az elkülönítésnek?
- Igen, akinél az elkülönítést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, az elkülönítésnek magát alávetni köteles.
Hol történik az elkülönítés?
- COVID-19 vírus fertőzés esetében az elkülönítés a területileg illetékes, ezen célra kijelölt infektológiai osztályon történik a laboratóriumi COVID-19 vizsgálat elvégzéséig, amennyiben a laboratóriumi COVID-19 vizsgálat pozitív eredményt ad, az elkülönítés a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben történik.
Fogadhat-e látogatót az elkülönített beteg?
- Nem
Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet az elkülönített beteg?
- Nem Mennyi ideig tart az elkülönítés? Az elkülönítésből a beteg a tünetek megszűnésést követő több egymást követő napon vett mintából végzett laboratóriumi módszerrel végzett COVID-19 vírus vizsgálat negatív eredménye után szabadítható fel.
JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS COVID-19 vírus miatt
Ki kerül járványügyi megfigyelésre?
1. Azon egészségügyi dolgozó, aki COVID-19 beteg ápolása, ellátása során a beteggel egyéni védőeszköz nélküli került érintkezésbe
2. Bármely tünetmentes személy, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, valamint a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatba került.
3. Azon tünetmentes személyek, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek - beleértve az új koronavírus közösségi terjedésével érintett területekről visszaérkezőket.
Ki rendeli el a járványügyi megfigyelést?
A járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya rendeli el.
Köteles a beteg magát alávetnie a járványügyi megfigyelésnek?
Igen, akinél a járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, a járványügyi megfigyelésnek köteles magát alávetni.
Hol történik a járványügyi megfigyelés?
COVID-19 vírus esetében a járványügyi megfigyelés a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztályánakrendelkezése alapján történhet:
- a Dél-Pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben
- a területileg illetékes, erre a célra kijelölt infektológiai osztályon
- az érintett személy otthonában (HÁZI KARANTÉN) Fogadhat-e látogatót a járványügyi megfigyelés alá vont személy? Nem Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet a járványügyi megfigyelés alá vont személy? Nem Mennyi ideig tart járványügyi megfigyelés? A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a COVID-19 fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.
EGYÉNI ÓVATOSSÁG
Azon tünetmentes személyek, akik járványügyi okokból sem elkülönítés, sem járványügyi megfigyelés alá a hatóság nem von, saját maguk dönthetnek úgy, hogy saját hatáskörben, saját felelősségre egyéni óvatosságból az általános óvintézkedésnél szigorúbb intézkedéseket alkalmaznak magukra tekintettel.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Tehetek-e valamit az olyan családtagomért, barátomért, ismerősömért, aki házi karanténban van és nem hagyhatja el lakóhelyét?
Igen, sőt nagyon fontos, hogy az ilyen embert ne hagyják magára! A rendszeres telefonbeszélgetés, elektronikus levélváltás sokat segít neki ebben a helyzetben. Mivel nem hagyhatja el lakóhelyét, ezért a mindennapi élelem, gyógyszer stb. beszerzéséhez is segítségre van szüksége. Ajánlja fel, hogy bevásárol neki és segíti őt a mindennapi élet zökkenőmentessé tétele érdekében!
Bevihetem-e a megvásárolt holmit a házi karanténra utalt ember lakásába?
Nem, a lakásba senki nem léphet be. Tegye az összekészített csomagot az ajtó elé, és távozzon azonnal. Egy megbeszélt jellel (pl. kopogás, telefonhívás) mielőbb értesítse őt, hogy a holmi megérkezett.
Sétáltathatom-e a házi karanténban lévő ember kutyáját?
Igen, de csak úgy, hogy ne találkozzon a karanténban lévő emberrel. A kutyával való foglalkozás után nem maradhat el az alapos kézmosás! A legbiztonságosabb és legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kutyát átmenetileg olyan személy vagy család fogadná be, akit és akinek a környezetét a kutya jól ismeri.
TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?
Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére: • telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456 • emailcím: koronavirus@bm.gov.hu • honlap: https://koronavirus.gov.hu/ • facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/